Kanada rendelkezik a világ harmadik legnagyobb olajtartalékaival, amelyek többnyire az olajhomokokban találhatók.Bár olajhomok és pala üledékek a világ minden táján megtalálhatók, az albertai olajhomok víznedves, így a bitumen kitermelése csak forró vízzel lehetséges.Tudjon meg többet erről az egyedülálló lelőhelyről, valamint néhány kémiai és fizikai tulajdonságáról.
Az olajhomok laza homoklerakódás, amely a kőolaj igen viszkózus formáját, bitumen néven ismert.Ezek a nem konszolidált homokkő üledékek elsősorban homokból, agyagból és bitumennel telített vízből állnak.Az olajhomokot néha kátrányos homoknak vagy bitumenes homoknak is nevezik.
Az albertai olajhomok pontos összetétele nagyon eltérő lehet, még ugyanazon a geológiai képződményen belül is.Egy tipikus olajhomok lerakódás körülbelül 10% bitument, 5% vizet és 85% szilárd anyagot tartalmaz.A bitumentartalom azonban egyes területeken elérheti a 20%-ot is.
Az olajhomok lelőhelyében található szilárd anyagok többnyire kvarchomok kvarchomok (általában több mint 80%), kis része káliumföldpáttal és finom agyagokkal.Az agyagásványok jellemzően kaolinitből, illitből, kloritból és szmektitből állnak.A magas finomszemcsés lelőhelyek általában alacsonyabb bitumentartalmúak, és általában gyengébb minőségű ércnek minősülnek.A finomszemcséket a lerakódás vizes fázisa tartalmazza.
A víztartalom is nagyon változó lehet, közel nullától akár 9%-ig is.Általában a magasabb víztartalmú szakaszokon általában kevesebb a bitumen és több a finomanyag.Az olajhomok-lerakódásban található víz (általánosan konnatált víznek nevezett) számos oldható iont hordoz magában, beleértve a nátriumot, káliumot, kalciumot, kloridot és szulfátot.A finomszemcsék általában a lerakódáson belül csoportosulnak, amelyeket néha agyaglencséknek neveznek.
A hagyományos bölcsesség szerint a homokszemeket vízréteg borítja, bár ezt az elméletet soha nem bizonyították.A víz, a homok, az agyagok és a bitumen az olajhomok lelőhelyen belül keveredik.